Rólunk

Bágyon
Bágyon

Bágyon, román neve Badeni, német neve Bogendorf.

Bágyon falu Kolzs megyében található, Várfalva község egyik legnagyobb falva. Tordától 10, Kolozsvártól 42, Fehérvártól 63 km-re helyezkedik el, a Keresztesmező nyugati felében a Bágyoni-patak mellett. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 704-re tehető, melyből 467 magyar nemzetíségű.

            Első írásos emléke 1291-ből származik Aranyosszák alapító okíratában, majd  Bagun elnevezésként 1332-1335 évekből való pápai tizedjegyzékben újra szerepel: György nevezetű papja 40 dénár adót fizetett. 2015-ben, az unitárius templom restaurálásakor  végzett  ásatásokkor talált leletek valamint a feltárt  árpádkori temető azt bízonyítja, hogy már a XI. században éltek itt keresztény magyarok, akiknek templomuk volt. Ezt a templomot többszöt átépítették, a XIV. Században gótikus, majd a XIX. Századba barokk stílusban.

A XVI. Században a falu lakossága unitárius hitre tér, híres papjaik Kénosi Tőzsér János (1755-től) és Uzoni Foszto István (1771-től) az Unitárius Egyház neves történetírói.

1765-ben bágyon az egyetlen aranyosszéki falu, amely a határőrvidékhez tartozott. Több ízben tartottak itt aranyosszéki közgyűlést, unitárius zsinatot.

A XVII. században a lakosság egy része református hitre tér, 1881-ben épül templomuk amely most is áll.

1765-ben épült az a fa ortodox templom, amelyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek, akkori freskómaradványok ma is láthatóak.

Bágyon 1876-ig Aranyosszékhez tartozik, 1876-1925 között Torda-Aranyos vármegye Torda járásához, majd 1968-tól Várfalva község része lesz.

Bágyon területén több sósvizű forrás van, a falu szélén helyezkedik el a bágyoni tó, amlyet nádas övez, számos madárfaj élőhelye.

02.18.2019
Bágyoni Ipari Park-hatástanulmány
Bágyoni Ipari Park-hatástanulmány

/uploads/dESPRE/311%20Studiu%20oportunitate%20%20Parc%20Logistic%20Badeni.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A01.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A03.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A08.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A09.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A010.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A10....pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A11.pdf

/uploads/dESPRE/311%20PUZ%20PARC%20LOGISTIC%20BADENI%20A12%20ilustrari%20urbane.pdf

05.30.2019
A község rövid története
A község rövid története

          Várfalva község az Erdélyi-medence nyugati,  az Aranyos folyó közelében, a Torockó-hegységhez tartozó Székelykő keleti lábánál helyezkedik el, Kolozs megye déli részén, Kolozsvártól 44, Tordától mindössze 15 kilométerre.

Nyugaton a Tordát Gyulafehérvárral összekötő  út és a Torockói-hegység határolja, Északon az Aranyos folyó egyes szakaszai, délen és keleten Fehér megye határai.  A településsel szomszédos községek a következők: északon Jára, Magyarpeterd és Tordaszentmihály, keleten Harasztos, délen Felvinc és Miriszló, míg nyugaton Torockó (Fehér megye)

 A községet hat falu alkotja: Várfalva, amely közigazgatásilag egyet képez Aranyosrákossal, Kövend, Bágyon, Kercsed, Csegez és Székelyhidas. Területe 144,96 km2, ez Kolozs megye második legnagyobb községe.

         Várfalva községét 1968-ban hozták létre. 1876-ig falvai Aranyosszékhez tartoztak, ez volt méreteiben és népességét illetően a legkisebb székely szék. 1876-os megyerendezés során megszünik,  településeit beolvasztják Torda-Aranyos vármegyébe: Várfalva, Aranyosrákos és Csegez torockói járásához tartozott, Kövend, Bágyon, Kercsed a tordaihoz, Hidas pedig Felvinc járás része volt.

         A vidéket Turdavárként először 1075 említik I. Géza király  adománylevelében. Aranyosszék alapítása 1264 és 1270 közé tehető, amikor V. István király Tordavár Aranyos és Maros közötti földrészre kézdiszékelyek egy csoportját telepítette. 1289 szeptember 18-án IV László király ezt a területet nekik adományozza, majd 1291 március 12-én III. Endre király a székelyek kérésére ezt megerősíti. Ebben az adománylevélben megtaláljuk az akkor létező 29 székely települést, amely az Aranyos és Maros folyók között létezett, közöttük sorakozik Tordavár (Várfalva), Bágyon, Kercsed,  Kövend, Csegez, Hidastelek is.  

02.18.2019
Várfalva
Várfalva
02.20.2019