Bágyon

Bágyon

Bágyon, román neve Badeni, német neve Bogendorf.

Bágyon falu Kolzs megyében található, Várfalva község egyik legnagyobb falva. Tordától 10, Kolozsvártól 42, Fehérvártól 63 km-re helyezkedik el, a Keresztesmező nyugati felében a Bágyoni-patak mellett. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 704-re tehető, melyből 467 magyar nemzetíségű.

            Első írásos emléke 1291-ből származik Aranyosszák alapító okíratában, majd  Bagun elnevezésként 1332-1335 évekből való pápai tizedjegyzékben újra szerepel: György nevezetű papja 40 dénár adót fizetett. 2015-ben, az unitárius templom restaurálásakor  végzett  ásatásokkor talált leletek valamint a feltárt  árpádkori temető azt bízonyítja, hogy már a XI. században éltek itt keresztény magyarok, akiknek templomuk volt. Ezt a templomot többszöt átépítették, a XIV. Században gótikus, majd a XIX. Századba barokk stílusban.

A XVI. Században a falu lakossága unitárius hitre tér, híres papjaik Kénosi Tőzsér János (1755-től) és Uzoni Foszto István (1771-től) az Unitárius Egyház neves történetírói.

1765-ben bágyon az egyetlen aranyosszéki falu, amely a határőrvidékhez tartozott. Több ízben tartottak itt aranyosszéki közgyűlést, unitárius zsinatot.

A XVII. században a lakosság egy része református hitre tér, 1881-ben épül templomuk amely most is áll.

1765-ben épült az a fa ortodox templom, amelyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek, akkori freskómaradványok ma is láthatóak.

Bágyon 1876-ig Aranyosszékhez tartozik, 1876-1925 között Torda-Aranyos vármegye Torda járásához, majd 1968-tól Várfalva község része lesz.

Bágyon területén több sósvizű forrás van, a falu szélén helyezkedik el a bágyoni tó, amlyet nádas övez, számos madárfaj élőhelye.