A község rövid története...

FOTO:

Várfalva község az Erdélyi-medence nyugati, az Aranyos folyó közelében, a Torockó-hegységhez tartozó Székelykő keleti lábánál helyezkedik el, Kolozs megye déli részén, Kolozsvártól 44, Tordától mindössze 15 kilométerre.

Nyugaton a Tordát Gyulafehérvárral összekötő út és a Torockói-hegység határolja, Északon az Aranyos folyó egyes szakaszai, délen és keleten Fehér megye határai. A településsel szomszédos községek a következők: északon Jára, Magyarpeterd és Tordaszentmihály, keleten Harasztos, délen Felvinc és Miriszló, míg nyugaton Torockó (Fehér megye)

A községet hat falu alkotja: Várfalva, amely közigazgatásilag egyet képez Aranyosrákossal, Kövend, Bágyon, Kercsed, Csegez és Székelyhidas. Területe 144,96 km2, ez Kolozs megye második legnagyobb községe.

Várfalva községét 1968-ban hozták létre. 1876-ig falvai Aranyosszékhez tartoztak, ez volt méreteiben és népességét illetően a legkisebb székely szék. 1876-os megyerendezés során megszünik, településeit beolvasztják Torda-Aranyos vármegyébe: Várfalva, Aranyosrákos és Csegez torockói járásához tartozott, Kövend, Bágyon, Kercsed a tordaihoz, Hidas pedig Felvinc járás része volt.

A vidéket Turdavárként először 1075 említik I. Géza király adománylevelében. Aranyosszék alapítása 1264 és 1270 közé tehető, amikor V. István király Tordavár Aranyos és Maros közötti földrészre kézdiszékelyek egy csoportját telepítette. 1289 szeptember 18-án IV László király ezt a területet nekik adományozza, majd 1291 március 12-én III. Endre király a székelyek kérésére ezt megerősíti. Ebben az adománylevélben megtaláljuk az akkor létező 29 székely települést, amely az Aranyos és Maros folyók között létezett, közöttük sorakozik Tordavár (Várfalva), Bágyon, Kercsed, Kövend, Csegez, Hidastelek is.

A község rövid története

Események